Az első világháború idején a Le Sport Orient című francia lap „izgalmas, furcsa és különleges” jelzőkkel illette a muay thait. De miért volt ennyire érdekes?
A muay thai története tulajdonképpen a thai nép története. Igaz kicsit nehézkes pontos adatokkal szolgálni, ugyanis történt egyszer, mikor a burmai sereg elpusztította Ayuthaya királyi városát, ahol az állami irattárban lévő összes feljegyzés is megsemmisült mind a muay thai keletkezésével és annak történetével kapcsolatban.
Az idők folyamán mint mindennek, ennek a küzdősportnak is több nagyobb fajtája alakult ki:
Vannak akik kínai befolyást emlegetnek a harci technikákban, azonban ásatásokon találtak olyan leleteket, amik arra utalnak, hogy Thaiföld őslakói már korábban is rendelkeztek a muay thaihoz hasonló technikákkal. Viszont ezen teóriák egyikéről sem jelenthető ki teljes bizonyossággal, hogy igaz lenne.
Annyi viszont biztos, hogy ez a pusztakezes harcművészet a thai katonák kiképzésének szerves részét alkotta, hogy fegyverek nélkül, közelharcban is meg tudják állni a helyüket. Gyakran nevezik a 8 végtag tudományának is, mert a harcos:
Feljegyzések szerint már 657-ben Sukatanta megalapítja Sam Nak Ma Ser Korn-t, mely egy kezdetleges művészeti és harcművészeti iskolaként szolgált, hogy a király és annak fiai is kiképzésben részesülhessenek. Ugyanakkor a testőrség és a katonák Thawung kerületben kaptak kiképzést.
A muay thai 1219-ben éli első nagyobb virágzását, ebből az időből azért maradtak kőtáblás feljegyzések, noha a burmaiak gondoskodtak róla, hogy a papír alapú feljegyzések teljesen megsemmisüljenek. E korban aktívan használták a 657-ben létrehozott kiképzőközpontot is.
1235 körül egy újabb mongol hadművelet következtében 3 részre szakadnak a thaiok:
Érdekes szót ejteni arról a tényről, hogy a mai laoszi és burmai (muay lay lao és myanmar lhet wyat) harcművészet nagyon szoros kapcsolatban áll a muay thai-jal technika és verseny szempontjából egyaránt.
Egy kis ugrással máris 1656 -ban vagyunk. Ekkoriban Narai király nagyban hozzájárult a harcművészet fejlődéséhez. Ebben az időben vezették be a profi versenyeket.
1703-ban a „Tigriskirály” alapította a Ta Nai Leug szervezetet, melynek köszönhetően tovább fejlődött a pusztakezes harc. Nem hiába itt képezték ki a király testőreit, illetve az oktatókat is.
Igaz a thai nép nagyon büszke volt és a mai napig is az harcművészetére, ebből is adódik az az érdekes tény, hogy nem integráltak semmit más harcművészetekből a sajátjukba.
A következő időszak meglehetősen viszontagságos volt a thai nép számára, ugyanis a burmaiak minden áron el akarták foglalni a thai területeket. 1770-ben Chao Phya Chakri tábornok megdönti Taskin király hatalmát és a királyság székhelyét Bangkokba helyezi át. Ekkoriban nem csupán a pusztakezes de a fegyveres harcművészet is az egyik csúcspontját éli.
1809 egy meglehetősen fontos dátum, hiszen az eddig Ram Mad Ram Muay néven futó harcmodort hivatalosan is muaythainak kezdik nevezni.
1868-ban V. Rama uralkodása alatt a muay thai aranykoráról beszélhetünk. A korábbi szervezetet a Sam Nak Muay Luong váltotta, melynek igazgatója egyben a király edzője is volt. A következő fejlesztések fűződnek a nevéhez:
Országszerte harcosok indultak Bangkokba, hogy megküzdjenek a királyi palotában. A verseny remek válogatónak bizonyult, több győztes harcos is ennek köszönhetően került be a palotaőrségbe.
1907-től évente muay thai küzdelmeket tartanak a király jelenlétében, majd 1910-ben VI. Rama király uralkodása alatt az I. világháború miatt thai katonák érkeznek Európába, ahol az európai parancsnok kérésére bemutatókat tartanak képzettségükről, mely a helyi katonák körében is nagy érdeklődést váltott ki.
1921-ben a Sanaam Suan Ku Lard pályán tartottak küzdelmeket.
Az első olyan muay thai küzdelmek is ekkoriban kerültek megrendezésre, melyek ökölvívó-szorítóban folytak. Noha burmai, kínai és indiai harcosok is megmérettették magukat, a thai versenyzők mindenkit legyőztek. Érdekesség, hogy itt került bevezetésre az ’’órával mért’’ menetidő, melyet egy vizes tartályba helyezett kókuszdió-héjjal mértek. Amint elmerült, véget ért a menet.
Még ebben az évben volt egy bátor kínai Wushu mester is, aki össze akarta mérni tudását egy thai bokszolóval szemben, azonban nem bizonyult a legjobb ötletnek, ugyanis több hónap kórház lett a jutalma a csúfos vereség után.
1929 az első év, amikor bokszkesztyűt használtak a Muay Koratban, illetve ebben az évben építenek fel egy európai méreteknek megfelelő ringet is, valamint első ízben alkalmaztak két pontozó-bírót is, ennek megfelelően pedig lehetőség nyílt a pontozásos győzelemre. Szintén ebben az évben megjelent a fém herevédő is.
1945-re elkészült a Rajadamnern stadion is, melyet már 41-ben elkezdtek tervezni, viszont a háború miatt elhúzódott a kivitelezés.
Ugyanakkor 1978 némileg fordulópontnak is számít, ugyanis itt és ez után az év után kezd érződni, hogy más nemzetek versenyzői is ráéreztek erre a stílusra. Meg kell említeni, hogy természetesen nem arról van szó, hogy folyamatosan elverték volna őket, azonban már néha jut dicsőség más országok versenyzőinek is.
A következő években megalakulnak a különböző nemzetközi szervezetek, és megjelennek a világversenyek is, ahol a magyar versenyzők is szép sikereket tudtak elérni.
Várunk szerettel Zuglóban és Árpádföldön az edzéseinken.
Az első edzésért egyetlen forintot sem kell fizetned!
Az árainkról bővebben ITT OLVASHATSZ! >